Babramegy

9 dolog, amit a kenyai konyháról tanultam

2019. december 08.

Az elmúlt két hétben Kenyában jártam, két részes posztban mutatom meg mit tanultam a kenyai konyháról: 

1. Amit a legjobban szerettem:

Mindent kézzel esznek, sokkal közelebb kerülsz az ételhez, érzed a textúrát, a hőmérsékletet. Csak háromujjat használnak, az ügyesebbek csak az egyik kezüket. A házigazdám férje egy egész halfejet megevett egy kézzel a legnagyobb eleganciával, míg én két kézzel és a nyakamig szószos lettem. 

eating_with_hands.jpeg

(Kép innen)

2. Amin a legjobban meglepődtem

Annak ellenére, hogy az ugali semleges ízű, sótlan köretük, majdnem minden helyinek ez a kedvenc kenyai étele!

ugali_ke_p.png

Ugali

3. Amit a legkevésbé szerettem:

Hogy a legtöbb helyen alkudozni kell az árakon, és érvelni, hogy miért nem ér nekem annyit a szolgáltatása. Igazi európai dolog lehet, hogy ettől kényelmetlenül éreztem magam.

4. Ahol a legjobb volt Nairobiban enni:

Nyama Mama nevű étterem, ahol a hagyományos ételeket modern módon készítik el. Ajánlom!

Főételek a két legjellemzőbb körettel chapatival és ugalival

5. A legjobb, amit ettem:

Egyértelműen a friss gyümölcsök és az abból készült dzsúszok, a friss mangó, a friss maracuja olyan csodálatos ízbombák, semmi nem kell melléjük, a tökéletes desszertek

6. Ami a leginkább hiányzott:

A tejtermékek szinte teljesen hiányoznak a kenyai konyhából, és mivel nem a búza, hanem a kukorica az alap gabonájuk, így a megszokott jó kenyér is nagyon hiányzott. 

7. A legnagyobb újdonság:

A rengeteg új zöldség volt! A gyökérzöldségekből a maniókagyökér, a taró gyökér és a jamgyökér, de újdonság volt az is, hogy a piacon három féle banán van: a nyersen evős, a főzni való és a sütni való. Friss tamarind-ot se ettem még, az érett termést vízve áztatás után használják fel. Az egyik szállásunk kertjében pedig a averrhoa bilimbi nevű növénnyel találkoztam, savanyú zöld termése a zöld almára emlékeztet.