Babramegy

A Funky Pho sztori

2015. december 09.

Szabolcs-Gyuris Éva és Szabolcs András csinálják a város egyik legszuperebb kajáldáját, a Funky Pho-t. A vietnámi levesezőre leginkább a „fine street food” jelző illik, a konyhájuk legalább annyira jó, mint egy fine dining étteremé, a hangulat és az árak viszont remek street food hellyé teszik (nem is véletlenül ítélte 2014-ben a Gault&Millau Étteremkalauza „Az év street foodja” címet nekik). A napokban pedig a könyvesboltokba kerül Éváék első szakácskönyve (Fánki Főö) is. Évával étterem alapításról, karrierváltásról és az ázsiai ételek iránti közös lelkesedésünkről beszélgettünk.

Babramegy: Honnan jött az ötlet, hogy vietnámi pho levesezőt nyissatok Budapesten? Ha jól tudom nem ez az eredeti végzettséged.

Szabolcs-Gyuris Éva: Valóban, eredetileg újságíróként végeztem Szegeden. Andrással, a munkája kapcsán, évekig utazgattunk a világban és elég jelentős időt töltöttünk Ázsiában is. Nekem teljesen beakadt az ázsiai ételek íz világa, a gyömbér, chili, a fokhagyma… Ha nem ehetek pár napig, egyszerűen megőrülök! Úgyhogy legelőször mikor felmerült az étterem alapítás ötlete, csak magunkra gondoltunk: hogy ha hazaköltözünk, legyen itthon is egy olyan helyen, ahol mi magunk ehetünk király ázsiai ételeket. 2008 telén költözünk haza és akkor még itthon nem volt igazán jó vietnámi étterem. A piacon volt a Dang Muoi és az Örs Vezér téren volt egy másik vietnámi étterem, de ezeket az itt élő vietnámiak főként maguknak csinálták, nem volt még divatos a magyarok között vietnámit enni. A levesező ötlete még Szingapúrban született, ahol volt egy hatalmas hodály rengeteg különböző nemzetiségű kis büfével, ahol mindenféle ázsiai ország tésztás levesét ki lehetett próbálni. Amikor hazajöttünk fejlődött tovább az ötlet, hogy le kell valamire szűkíteni a tervet, valamire fókuszálnunk kell és így maradtunk a vietnámi pho-nál.  Emlékszem, hogy mire Vietnámba eljutottunk addigra már túl voltunk az ázsiai út nagy részén, voltunk Japánban, Malajziában, Kínában, Thaiföldön, de ahogy ott ültem egy vietnámi kifőzdében, ott vált számomra világossá, hogy miről szól ez a tésztaleves evés. Ez az élmény maradt meg, hogy ott értettem meg a leves evés étkezési kultúráját.

Babramegy: Hogy kezd egyáltalán hozzá az ember az étterem nyitáshoz?

SZ-GYÉ: Az anyagi forrás megvolt rá, mert félretettünk az utazás alatt. A nagyobb kérdés inkább az volt, hogy a tudást honnan szerezzük meg, mert nem értettünk a vendéglátóiparhoz. Ezért eldöntöttünk, hogy András a vállalkozásba kezd majd beletanulni, én pedig felderítem a vendéglátás világát. Először elmentem kilenc hónapra egy szállodába dolgozni, ott elég sokat tanultam, mert a konyhában sok mindent megmutattak és itt rengeteg kapcsolatot is építettem. Utána egy ideig tartottam egy kis szünetet, és elmentem a MAHASZ-hoz (Magyar Hangfelvétel-kiadók Szövetsége) dolgozni. És ahogy vittem be mindennap az otthon megfőzött ebédre valókat, az egyik kolléganőm felvetette, hogy indul egy Mesterszakács nevű szakácsverseny a Viasat3-on (a műsor nagyon hasonló felépítésű a most is futó Konyhafőnökhöz-BM), és én annyira jókat főzök, miért nem indulok rajta. Úgyhogy 2009-ben jelentkeztem és felvettek. Az egész nagyon jó élményként maradt meg, rengeteg emberrel ismerkedtem meg, például a Mautner Zsófival (a Chili&Vanilia blog szerzője-BM) és a Tibivel (Szalisznyó Tibor) is, aki most a szakácsunk a Funky Pho-ben. Zsófival aztán elkezdtünk együtt dolgozni a Dining Guide-nál, cikkeket írtam a Toplista kiadványba, ez pedig jó volt arra, hogy megismerkedjek éttermesekkel. Aztán 2010-ben összeértek a szálak: András összeszedte a tudást a vállalkozáshoz, én pedig sok mindenkit megismertem addigra a szakmában.

Babramegy: És honnan jött a „Funky Pho” név?

SZ-GYÉ: 2010-ben komolyan nekifogtatunk, csináltatok üzleti tervet, elindult a logótervezés, csak a nevet kellett még kitalálni. És akkor pont szembejött a Rachel Ray Phunky Pho receptje az interneten és ez annyira megtetszett nekünk, hogy ennél maradtunk. Visszamentem Vietnámba pár hétre, és végigfőztem kint a klasszikus fogásokat. Egyébként eleinte még az is a terveink között volt, hogy elcsábítunk valakit Vietnámból szakácsnak hozzánk, de pont akkoriban robbant kint is a gasztronómiai bumm, ezért nem voltak igazán motiváltak, hogy Magyarországra jöjjenek. Úgyhogy maradt a magyar szakács csapat.

funky_pho_leves_szeretlekmagyarorszag.jpg

Fotó: Szeretlek Magyarország

Babramegy: Még az étterem megnyitása előtt, az első közönség elé lépés terepe egy Restaurant Day-es lakásétterem volt, igaz? (egy nap, amikor mindenki nyithat az otthonában éttermet, mi is csináltunk már ilyet-BM)

SZ-GYÉ: Igen, 2012-ben csináltunk egy lakáséttermet, hogy kipróbálhassuk magunkat és a koncepciót, amit elterveztünk. Tök izgalmas volt az egész, akik akkor eljöttek, azóta is a törzsvendégeink. A következő nagy lépés az volt, amikor kimentünk a Street Food Show-ra, és az is nagyon jól sikerült, és rengetegen bíztattak. A második Restaurant Day-re pedig már összeállt a csapat, a Pityu (Selmeczy István) és a Tibi főzött, mi pedig Andrással irányítottunk és fogadtuk a vendégeket.

Babramegy: 2013-ben pedig megtaláltátok a végleges helyet a Mozsár utcában.

SZ-GYÉ: Igen, megtaláltuk ezt a helységet és onnantól már gőzerővel koncentráltunk az étteremre. Veletek is ekkortájt ismerkedtünk meg, amikor az I. Vietnámi Tekercselést szerveztétek. Megnyitottunk és rengeteg jó kritikát kaptunk, az emberek egyre többen és egyre szívesebben jöttek. Az első évben 12.000 adag levest adtunk el! 2014-ben pedig jött a nagy elismerést, hogy a Gault&Millau Étteremkalauza „Az év street food-ja” címet ítélte nekünk.

funky_pho_belulrol_varosban_blog.JPG

Fotó: Városban blog

Babramegy: Merre tovább, mik a jövőbeli terveitek?

SZ-GYÉ: Mindenképpen bővülnünk kellene majd, mert már kinőttük ezt a helyet. A szomszédos üzletek nem az igaziak, úgyhogy még törjük a fejünket. A nagy újdonság pedig a most megjelenő szakácskönyvünk. Az étterem nevét viselő Fánki Főö könyv azonban nemcsak a receptekről szól, hanem beleszőttük egy gasztro-startup elkezdéséhez fontos praktikus tanácsokat is. (Itt bele lehet olvasni pár receptbe is)

fanki_foo_konyv.jpg

Babramegy: Én imádom ezt a könyvet. Hol lehet majd kapni?

SZ-GYÉ: A könyvet lehet az étteremben venni, Alexandra, Libri, meg a BOOOK kiadó webshopjában.

A bejegyzés trackback címe:

https://babramegy.blog.hu/api/trackback/id/tr958151566

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.