Babramegy

Hunyadi téri őstermelői piac

2014. szeptember 04.

A Hunyadi téri vásárcsarnok előtti található szabadtéri őstermelői piac az egyik legjobb és legrosszabb a városban. Piacozásból már a II. világháború óta élő idős néniktől és új fajtákkal kísérletező fiatal árusoktól egyaránt lehet beszerezni az idénynek megfelelő gyümölcs és zöldségeket. A tér felújítása azonban szokás szerint igen meggondolatlanul történt, így a vevők számára kellemes átalakítások, az árusoknak ellehetetlenítik  életét. Piaci interjúk és vásártörténet.

1897 a vásárcsarnokok éve

 Az 1873-ban egyesített Pest, Buda és Óbuda piachelyei általában már a középkortól kezdve vásáros helyek voltak. Budán először szombatonként tartottak piacot, később pénteken is, a középkor végén pedig már szerdán is a budai Mátyás templom előtti téren. A XVII. századtól az Alsóvásár éren (mai Szilágyi Dezső téren) volt napi vásár, míg a Felsővásáron (mai Batthyányi téren) országos vásár. A XIX. század végén azonban a több mint félmilliós lakosú Budapestnek 44 működő piaca volt, ahol 4500-8000 árus működött.  A piacokon rendszerint nem volt folyóvíz, a köztisztaság komoly probléma volt. (Nagy, 1997). Az 1860-as években felvetődött az igény a város vezetés részéről, hogy a piaci helyzetet rendezze a szabadtéri piacokat fedett vásárcsarnokokba terelje. Konkrét városrendezési tervet és a központi vásárcsarnok mellett kialakított kerületi vásárcsarnokok tervei (köztük a Hunyadi tériét is) már az 1870-es években megalkotta egy francia vállalkozó, de la Pontonerie, de a Pest város közgyűlése által felállított különbizottság ezt akkor még megvétózta (Orosz, 2005). A Hunyadi téren működő szabadtéri piac nagy forgalmát mutathatja, hogy Klauber Vilmos vállalkozó 1882-ben beadványt adott be és egy 30x60méteres csarnok építését kezdeményezte. Mivel a város vezetésében régóta élt a gondolat, hogy a közélelmezés megoldása a főváros feladata, ezért Klauber kérvényét elutasították. A kérdés jó pár évig húzódott, amíg 1892-ben február 24-én fővárosi határozat döntött a vásárcsarnok megépítéséről. (Nagy, 1997). A Hunyadi téri csarnok (valamint a Hold utcai csarnok) megtervezésével Czigler Győzőt bízták meg, az elkészült terveket 1894-ben mutatta be. A négy kerületi csarnok (Hold utcai, a Rákóczi téri, a Klauzál téri és a Hunyadi téri csarnokok) a központi vásárcsarnok létrehozásával párhuzamosan és ugyanolyan technikával készült el és a központi csarnokkal egyszerre nyílt meg. Maga a főváros 1896-ra kívánta időzíteni öt vásárcsarnok átadását, ami aztán 1897-re be is következett (Szabics, 2005).

hunyadi tér 1. kép.jpg

A Hunyadi tér látképe (Forrás: Orosz, 2005)

A vásárcsarnokok megnyitásával a város közgyűlése elsősorban rendet szeretett volna teremteni a szabadtéri piacokon uralkodó káoszon: Szabályozták az eladók viselkedését is, a hajdani hangoskodó, árujukat kínálgató, vevőt csalogató kofamagatartást kitiltották a csarnokokból. Csak tisztán öltözött, betegségben nem szenvedő egyéneknek engedélyezték az árusítást (Varga, 2000). Mert ugye rend a lelke.

A Hunyadi téri csarnok épülete 1897 (Forrás FSZEK Budapest Gyűjtemény).jpg

A Hunyadi téri csarnok épülete 1897 (Forrás: FSZEK Budapest Gyűjtemény)

A csarnok megnyitásával egyidejűleg felszámolták a kerületben működő szabadtéri piacot, betiltották a járva-kelve árusítást és a házalást egyaránt. A hatóság minden rendelkezésére álló eszközt megpróbált felhasználni, hogy Budapest vásárlóerejét bekényszerítse a csarnokokba (Varga, 2000). Sajnos a legtöbb szakirodalom a vásárcsarnok épületével foglalkozik, így nem derül ki, hogy a csarnok előtt működő szabadtéri piac működött-e egyáltalán a XX. század elején. A piacon áruló egyik legidősebb árus, Erzsi néni elmondása szerint a II. világháború óta biztosan működik a szabadtéri piac, bár a háború után eleinte még pincékből árusítottak.

Községi élelmiszerárusító üzem 1940.jpg

Községi élelmiszerárusító üzem a Hunyadi téren, 1940 (Forrás: Fortepan)

A Hunyadi teret és a piacot az önkormányzat már régóta szándékozott rendbe hozni, a tér felújítására 2012-ben került sor. A tervező Kert-Vonal Tervező Stúdió 91,2 millió forintból újította fel a teret és a csarnok előtti szabadtéri piacot (Terézváros honlapjának adatai szerint). A tervezés és a felújítás nem volt konfliktusmentes, a piacot védő helyi lakosokból szerveződött civil egyesület, a Kincsünk a piac, igyekezett fellépni az önkormányzati tervek ellen, amely eredetileg mélygarázst és szupermarketet tervezett a térre. A civileknek végül sikerült megakadályozni a mélygarázs építését és a kivágott fákat is pótolta az önkormányzat. Az általam megkérdezett civil aktivisták elégedettek voltak és úgy érzik, hogy az önkormányzat figyelembe vette a szempontjaikat. Az őstermelői piac megmaradt, ugyanakkor a korábbi olcsó ruhaneműket áruló árusokat kitiltották a piacról. 

„Minden sokkal szebb, csak használ­hatatlanabb”

 Vivien 4 éve árul itt a piacon, részben saját terméket, részben a falujában összevásárolt árut. Mikor a térről kérdezem, nagyon hevesen kikel a felújítás ellen: „minden sokkal szebb, csak használ­hatatlanabb”. Kérdéseimre elmondja, hogy a fő gond a piaccal, hogy amióta a piacot felújították, és a palatetőket lecserélték az esztétikusabb napernyőkre, azóta a legtöbben csak pénteken és szombaton jönnek ki árusítani, mert nem védi őket semmi az esőtől, hótól, széltől. Korábban a két sorban elhelyezkedő asztalok fölött a palatető felülről, az arra kifeszített ponyva oldalról is védte az árusokat az időjárási viszontagságoktól, így a piac egész évben működött. A palatetők nagyobbak is voltak, így nem csak az árusokat és a zöldséget, gyümölcsöt, hanem a vevőket is védte az eső elől.

hg.hu PappGéza.jpg

A piac a felújítás előtt (Forrás: hg.hu Fotó: Papp Géza)

Szerinte az is a hátrányára változott a piacon, hogy az asztalok két sorban helyezkedtek el, a vevők pedig közöttük haladtak át, és így nem voltak háttal egymásnak. Ica néni, a téren 10 éve árusító hölgy szerint sokkal jobb volt a régi rendszer, mert az árusok így legalább látták egymást és nem egymásnak háttal álltak. A felújított piacon az asztalok a földhöz rögzítettek, így ha akarnák, se tudnák változtatni a helyüket. A tervezéskor senki nem kérdezte meg őket, hogy mit szeretnének, azóta is hiába panaszkodnak a rendes tető hiányára a Csarnok Igazgatóságnál. Ráadásul a napernyőket a vásárcsarnokon belülről, a Csarnok Igazgatóságon belülről irányítják, így ők nem is tudják maguknak szabályozni. Az Igazgatóság pedig szélben nem nyitja ki az ernyőket, nehogy károsodjanak a tartó szerkezetek. Vivien szombaton azt mondja, hogy az a friss újság, hogy hoznak majd négy lábon álló sátrakat, de a szél elől az sem fog menedéket nyújtani.

WP_000793.jpg

A napernyők nem védenek az esőtől és a széltől, maguk az árusok pedig nem is tudják maguknak szabályozni azokat

Ica néni szerint a fő baj az, hogy mióta két sorban vannak az asztalok, azóta jóval kevesebben mennek a „hátsó” asztalsor felé (az árusok jelölik meg így a térben a park felőli sort), hanem a legtöbben csak a vásárcsarnok felőli sort járják végig. Így a „hátsó” soros asztalok rosszabb árusító helynek számítanak, így ha valakinek ott van asztala és oda fizette be az éves díjat, akkor, amikor valamelyik nap felszabadul egy asztal az „elülső” soron, akkor extra napi pénzért átkéri magát oda. Erzsi néni 60 éve árul itt a kinti piacon, még a II. világháború után kezdtek el feljárni a szüleivel Nagytarcsáról, lovas kocsival hozták az árut Pestre. Akkoriban a park körül nem volt kerítés, így a lovak a vásárcsarnok felé néztek, a szekerek pedig a tér felé, így arról lepakolva árusították a zöldséget, gyümölcsöt. Erzsi nénit is első sorban a rendes tető hiánya zavarja, és azt mondja, szerinte kisebbek is asztalok.

A vevők viszont elégedettebbek?

 A vevőket kérdezgetve azonban kiderül, hogy ők elégedettebbek az új elrendezéssel, mert a korábbi túlzottan zsúfolt volt. Így sokkal szabadabban lehet körbejárni az asztalokat és nem ütköznek egymásba a szembejövő vásárló forgalommal. A korábban civilként is aktív vásárló azt mondja, ő elégedett a térrel, és sok mindent figyelembe vett az önkormányzat a javaslataikból (pl. a téren korábban volt egy kutyafuttató, amelyet a kezdetektől fogva meg akartak szüntetni, végül sikerült megegyezni, hogy a közelben kialakítanak egyet). Úgy tűnik tehát, hogy a vevők elégedettebbek, számukra praktikusabb lett a tér, míg az árusok szerint elhibázott volt a tervezés a napernyőkkel és a rögzített asztalokkal. Azért a megrövidített nyitva tartással a vevők is rosszabbul járnak.

Arról nem is beszélni, hogy mennyire hiányzik, hogy a termelői piac nyitva tartását valahol online módon is követni lehessen, mert az árusok időjárás-függősége miatt kiszámíthatatlan, hogy péntek-szombati napokon kívül mikor vannak kint. Már egy egyszerű facebook oldal, ahol reggelente meg lehetne nézni, hogy kint vannak-e, sokat javítana a piac hozzáférhetőségén. 

 

------------------------------------------------------------------------

Orosz Márton (2005) Mérnöki palotát a lacikonyhának! In: Allan Siegel & Uhl Gabriella (szerk.) Vásárcsarnok: minőségét korlátlan ideig megőrzi. Az Ernst Múzeum 2005. nov. 30-2006. jan. 1. között azonos címmel rendezett kiállításának katalógusa

Nagy Gergely (1997) Budapesti vásárcsarnokok a századfordulótól napjainkig. Szelényi Ház, Budapest

Szabics Lilla (2005) A piac színtere a XIX. század végén: vásárcsarnokok Budapesten. http://www.vki.hu/~tfleisch/~humanokologia/dolgozatok/szabics-lilla_vasarcsarnok-jav.pdf, Letöltve: 2013. december 6.

Varga Judit (2000) Vásárcsarnokok a századfordulón. Az élelmiszer-ellátás változó funkciói Budapesten a századfordulón, História 1. szám 23. oldal

Fortepan: http://www.fortepan.hu/

Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Budapest Gyűjtemény: http://www.fszek.hu/konyvtaraink/kozponti_konyvtar/budapest_gyujtemeny

Vásárcsarnok: minőségét korlátlan ideig megőrzi. Az Ernst Múzeum 2005. nov. 30-2006. jan. 1. között azonos címmel rend. kiállításának katalógusa

A bejegyzés trackback címe:

https://babramegy.blog.hu/api/trackback/id/tr146668001

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.